Alapanyagok

sáfrányos szeklice

Tudományos neve: Carthamus tinctorius L. Egyéb népies elnevehzései: magyar pirosító, magyar sáfrány, parasztsáfrány, szaflór, vadsáfrány, pórsáfrány és szeklice. Kerti pórsáfrány, más néven olajözön vagy sáfráyos szeklice trópusi afrikai származású, de nálunk is több helyen termesztett, a fészkesek családjába tartozó növéény. Régi fűszer- és festőnövény, de az utóbbi ötven évben már elsősorban olajos magvaiért termesztik. Virágja nyíláskor világos narancsszínű, szárítás után pedig vörös, vagy vörösesbarna lesz. Gyenge illetú, kesernés ízű. A fészekből kicsipegetett virágsirmok belsejében lévő bibék (Carthami los) adják a fűszert. Szárított álapotban vörösesbarna, aromás illatú, kesernyés ízű szaflósárga és a vízben nem oldódó szaflóvörös. Húslevesek, mártások, tészták, sütemények, rizsételek, de sajtok, gyógyteák és italok színezésére, ízesítésére is használják. Főleg színezésre, a borászat, gyógyszerészet és ízjavító hatása miatt a cukrásziparban is felhasználják. Vörös szín eléréséhez többet kell elérni, mint a sárgához. Olaja színtelen és íztelen, élelmezési szempontból megegyezik a napraforgóolajjal. Sütésre, margaringyártásra, salátaolajként illetve táplálékkiegészítőként Gyógyhatása, a krocetin nevű anyagának köszönhető, amely csökkenti a koleszterinszintet, a szívinfarktus megelőzésében is szerepe van. De, de vérnyomáscsökkentő hatása is ismert. A népi gyógyászatban a virágok főzetét erős köhögés, fulladás ellen használták, ma már ilyen esetekben orvoshoz fordulunk.