Alapanyagok

borbolya

A Berberis nemzetség megközelítőleg 500 fajt számlál, amelyek közt vannak Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában, Ázsiában és Európában is őshonos fajok. A hasonló körülmények között élő növények a gyűjtők áldásos tevékenysége folytán díszcserjeként ültetve és elvadulva is elterjedtek az említett a földrészeken. Különböző változataik és természetes hibridjeik alakultak ki, és szinte megszámlálhatatlan fajtát nemesítettek tovább.
A mahóniákkal szoros kapcsolatban álló nemzetség neve a gyümölcs arab nevéből származik.
A borbolyák közt számos nagyon könnyen tartható fajt találunk, amelyek extrém feltételek között is sértetlenül elviselik a nyári forróságot és a zord hidegeket egyaránt. Akadnak a nemzetségben nagy és kis növésű fajok , valamint lombhullató és örökzöld növények is. Szépségük leginkább változatos, fényes sötétzöld, vöröses vagy akár bronzszínű leveleikben rejlik. Néhány faj gyönyörű halvány világossárgától a sötét narancssárga árnyalatig terjedő virágzattal rendelkezik, amelyeket általában késő tavasszal hozzák. Terméseik színesek és gyakran a lombhullás után is sokáig díszítik a növényt. Kivétel nélkül az összes faj tövises. Számos borbolya C vitaminban gazdag, fanyarkás ízű termése ehető, egyes országban aszalt gyümölcsként árulják, vagy éppen lekvárt készítenek belőle.