Hajón főzni, nem létkérdés, hiszen „páncéloson” (a konzerv archaikus elnevezése), hideg koszton és parti kocsmák, éttermek kínálatán, át lehet vészelni egy-két hetet. A kérdés, érdemes-e vagy bírja-e a pénztárcánk? Ha bírja, nincs kérdés, de ha kicsit is tudunk főzni, hajlandóak vagyunk felhasználni a helyi piacon található hozzávalókat, érdemes belevágni és némi gasztronómiai kalandozásba fogni. Tekintsük át a lehetőségeinket, a Balatonon általában nincs a hajón konyha, de egy kemping gázfőző, egy palacsintasütő és egy fazék segítségével rengeteg lehetőséget kapunk, persze nem vitorlázás közben, de a kikötőben feltett lecsó, hagymás, szalonnás rántotta, sok külhoni bor, pálinka kóstolására adott lehetőséget, nem beszélve, a német hajósok által elővarázsolt, fejhús és hurka konzervekről. Ezek tudnak valamit, nemcsak a Merci és BMW tárgykörben. Az Adrián és egyéb tengeri hajótúrán, kész konyha áll rendelkezésünkre. Két lapos gáztűzhely, sütővel, serpenyő, fazék és lábas jelenlétével, megemlítve, a kulturált porcelán tányérokat, üveg poharakat. Kezdetben, mi is szkáj tányérból ettünk, majd kidobtuk, de a környezetvédelmi elveket sem feledve, nem volt az igazi. Nyeklett-nyaklott, átégett és egyébként is, nem huszadrangú menzán vagyunk, kinek kell az ilyen? Végül rátértünk, a hajón található edénykészletre, viszünk, környezetbarát mosogatószert, furcsa, de nem kötelező, de akkor is, rendes tányérból, pohárból veszünk magunkhoz élelmiszert. Megtervezzük az utat, akár itthon, akár külhonban bevásárolunk, megvesszük, az általában kellő dolgokat, sört, bort, rövidet, de azért, hozzátesszük a feltétlenül szükséges egyebeket, némi liszt, cukor, fűszerek, zöldség, rizs, burgonya, tojás. Mint a nagyok, régen. Persze hagyatkozunk a helyi adottságokra, halpiac, kisközért. Friss kenyér, hal, hús általában kapható, de azért készüljünk, az ismeretlen nyitvatartásra, ünnepekre. Horgonyzáskor gondoljunk a rengeteg száraz uszadékfára, a hajó sütőjéből elővett rácson, néhány követ felhasználva, rengeteg finomság készíthető, hal, előzőleg vásárolt hús, zöldség, gondoljunk kempingező ifjúkorunkra. Még, egy lunch húsnak, is más ízt ad a füst. Ne hagyjuk, hogy ítélt lehetőségeink, határt szabjanak a fantáziánknak. Együnk jót és bőségeset. Ha jó szélben vitorlázunk szükség is lesz rá! Az általunk ajánlott receptek, csak nyomkövetők, próbáljátok saját ízlésre formálni. Egyetek és vitorlázzatok, olyan jót, ahogy, mi szoktunk!