Húsvét

A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadása. A Biblia szerint pénteken megfeszítették, vasárnap feltámadodt. Áldozatával megváltotta az embereket a bűneiktől.
A húsvét, az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” - fehérvasárnapig tart.

Jézust Peszach első napján fogták el. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával Jézus és a tanítványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörték az élesztő nélkül sütött kenyeret (a maceszt) és megitták bort.

A húsvét mozgó ünnep, mindig a tavaszi napéjegyenlőséget (kb. március 21) követő első telihold után következő vasárnap.
Minden egyház így számolja, csak az évszázadok folytán bevezetett naptárújítások különböző alkalmazása miatt nem esnek egy időre manapság.

A kelta, germán tavaszünnepekre emlékeztet, hogy a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás, majd a nyúl ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években, egy téves névhasználat miatt. Onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.

A bárány a zsidóság Egyiptomból való menekülésének emlékére, a tojás a feltámadás, az újjászületés jelképeként került a húsvéti asztalra. Később jelent meg a kalács és a sonka.

A hamvazószerdától Húsvét vasárnapjáig tartó 40 napos böjt már a 7. századtól szokás, sőt 1091-ben II. Orbán pápa még törvénybe is iktatta. A magyarországi katolikusok nem is oly rég sok helyen valóban be is tartották ezt a szigorú böjtöt, amelynek fegyelme csupán az elmúlt évszázadban lazult meg többek között a hivatalos enyhítések következtében, s a nagyhétre, illetve nagypéntekre korlátozódott az időtartama. A protestánsok csak a nagypénteki böjtöt tartották, de azt nagyon következetesen.

A régi időkben a böjti napokon csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket volt szabad enni és csak egyszer ehettek napjában. A 19. század végén még voltak olyan paraszti közösségek, amelyek a halat nem számítva csak növényi táplálékot vettek magukhoz. Sok helyen böjt alatt még tejterméket sem fogyasztottak. Nem zsírral, hanem olajjal főztek, s előfordult, hogy a böjtös eledelek számára külön edényeket használtak.
Később a böjt szabályai enyhültek, nagyhétre ill. nagypéntekre korlátozódtak. Ezeket a hagyományokat sok helyen őrzik és betartják.
A húsvéti ételek elfogyasztásának előírása volt, ezek megszentelése, kalács, sonka, bárány, tojás, néhol kolbász, bor és víz is lapult a templomba vitt füles kosárban. A protestánsok körében gyakorlatilag ugyanazok a húsvéti ételek voltak szokásban, mint a katolikusoknál, csak természetesen megszentelés nélkül fogyasztották ezeket.
Szinte felsorolni is lehetetlen, hogy milyen szakrális és mágikus szokások, hiedelmek kapcsolódnak, ezen ételek előkészítéséhez, fogyasztásához és a maradékok felhasználásához.

Kívánunk Önöknek kellemes Húsvéti Ünnepeket, a lányoknak sok locsolót, a fiúknak sok piros tojást.

Kóstolják meg Húsvéti ajánlatainkat.