2011. október 25. | kedd
Kötelességemnek érzem, hogy, egy olyan, tipikusan magyarnak tartott italról, mint a fröccs írjak! Átnéztem, a hozzávágó irodalmat és tökéletes cikkeket találtam, nem tudok, igazán, hozzátenni semmit! Tapasztalataim szerint, a volt Monarchia területén, kérdés és csodálkozás nélkül hozzák ki, a rendelt bor mellé, a szódát vagy ásványvizet. Őseinknek sikerült maradandót alkotni, a nagy nyári melegben, nem kell, tiszta bort inni, a gyors lerészegedés, máshogy is elérhető, higított formában üdítő, frissítő italt ihatunk. Alkalmas védőitalnak, szinte a kőművesek életben tartója, Kőmíves Kelemenné, mai helyettesítője, az építőipar alappillére. Bár sajnálatos módon, napjainkban leváltják, az olcsó, más körülmények között ihatatlan, sörök.
A fröccs bor és szódavíz keveréséből alkotott ital. A bor és szódavíz mennyisége alapján különféle nevű fröccsök léteznek. A fröccs elnevezést alkalmazzák más szeszes, sőt nem szeszes italkeverékekre is, sőt bizonyos italok egymás utáni fogyasztására, azaz nem a pohárban, hanem a szájban vagy gyomorban való keverésére is. Német nyelvterületen ma is találkozunk vele Gemischt, Weinschorle vagy Sauergespritzter néven, de azt a fajta magyar változatosságot nem múlják felül, amely a „kultúrital” státuszára emeli a fröccsöt.
A szódavíz története
Elsőként 1767-ben Joseph Priestley elegyítette a széndioxidot a vízzel. Mivel egy sörfőzde mellett lakott, megfigyelte, hogy az erjedő alkohol felett gáz lebeg. Ez a gáz kioltja az égő faforgácsot, ha a közelében gyújtja meg, s eközben a gázelegy alászáll a földre. Ebből kikövetkeztette, hogy a gáz (szén-dioxid), nehezebb a levegőnél. Otthoni laboratóriumában is előállította a „nehéz levegő”-nek nevezett gázt, majd vízben oldotta és megtapasztalta, hogy ezáltal kellemes ízű folyadék keletkezik. A angol Királyi Természettudományos Akadémia 1773-ban Prestleynek kitüntetést adományozott a szódavíz feltalálásáért. Magyarországon 1826-ban Jedlik Ányos ért el új eredményeket, amikor a balatonfüredi ásványvizet szerette volna egy friss, mesterséges szénsavas vízzel helyettesíteni. Az ő nevéhez fűződik a szikvíz nagyüzemi gyártása, vagyis a szódavíz elterjesztése, amelyet ma már hungarikumként tartunk számon.
Legenda a fröccs eredetéről
1842. október 5-én Fáy András a fóti pincéjébe hívta szüretre Vörösmartyt és néhány barátját. A barátok között ott volt Jedlik Ányos is, aki nemcsak az elektromosság nagy tudósa volt, hanem a szódavíz magyar feltalálója is. Ahhoz, hogy a bor erősségét kellemesen enyhíteni lehessen, nemcsak a szódavíz előállítását kellett felfedeznie, hanem természetesen fel kellett találni egy olyan üveget is, amelyből a szódavizet ki lehessen fröccsenteni. Jedlik magával vitte a világ legelső szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítette a Fáy-birtokon a legelső fröccsöt. Ő azonban németesen spriccernek nevezte. Vörösmartynak ez a szó nem tetszett és helyette találta ki a fröccs szót, a Fóti dal című költeményében említi meg a szódával higított bort: „fölfelé megy a borban a gyöngy”.
Fajtái
Szőlőborfröccsök
A bor és szódavíz mennyiségétől függően számtalan fröccstípus létezik (higítási arány szerinti sorrendben, azonosság esetén összmennyiségi sorrendben):
Fröccs neve | Bor mennyisége (dl) | Szódavíz mennyisége (dl) | Szódavíz részaránya (százalékban) | Elnevezések | Eredete vagy névadója |
Krúdy-fröccs | 9 | 1 | 10 | | Krúdy Gyula |
háziúr | 4 | 1 | 20 | nagyházmester, bivalycsók | |
lámpás | 15 | 5 | 25 | | |
avasi fröccs | 7 | 3 | 30 | | |
nagyfröccs | 2 | 1 | 33 | fröccs, hajtás, húzás | Móra Ferenc nevezte el „húzás”-nak, „ide a gallér mögé”. |
Puskás-fröccs | 6 | 3 | 33 | | |
csatos | 10 | 5 | 33 | | |
házmester | 3 | 2 | 40 | | |
polgármester | 6 | 4 | 40 | | |
kisfröccs | 1 | 1 | 50 | fütty, tréfa, rövidlépés | József Attila szerint egy „füttyre” meg lehetett inni. |
háp-háp | 2 | 2 | 50 | | népi hiedelem |
bakteranyós | 2,5 | 2,5 | 50 | | |
maflás | 5 | 5 | 50 | mafla | |
viceházmester | 2 | 3 | 60 | | |
alpolgármester | 4 | 6 | 60 | | |
hosszúlépés | 1 | 2 | 67 | fordított | |
lakófröccs | 1 | 4 | 80 | kisházmester, sportfröccs | |
távolugrás | 1 | 9 | 90 | sóherfröccs, kukamosó | |
Egyéb szeszes fröccsök
- Málnás: Savanyú fehérborból készített nagyfröccshöz, málnaszörpöt kevernek.
- Maci: vörös kisfröccs + málnaszörp.
- Újházy fröccs: szóda helyett kovászos uborka leve.
- Tiszafröccs v. Kassfröccs: Vörösbor pezsgővel.
- Matrózfröccs: Korsó sör, mellé fél deci rum.
- Postásfröccs: Dupla feketekávé, fél deci rummal.
- Deák bólé: Nagyon kevés alkohol megcsapatva sok szódavízzel.
- Góré fröccs (Ijesztett fröccs): Kispohár (1 vagy 2 dl) borhoz csak annyi szóda, amennyi még pohárban elfér.
- Instant fröccs: Egy szódásszifon bor + patron.
- Tömbházmester: Vannak akik a háziúrral azonosítják, vannak akik a lakófröccsel, de vannak olyanok is, akik 3 darab házmestert értenek alatta.
- Kisvadász (kis -boroskóla, -VBK, -boxos, -leó, -cibere): 1 dl bor + 1 dl kóla.
- Nagyvadász (nagy -boroskóla, -VBK, -boxos, -leó, -cibere): 2 dl bor + 1 dl kóla.
- Medgyessy-koktél (háromkettes -boroskóla, -VBK, -leó, -cibere): 3 dl bor + 2 dl kóla.
- Lórugás: 1 rész brandy egy rész kólával. (Keserűlikőrre emlékeztető íz.)
- (Nagy)Medve: 1 dl kóla, 3 dl vörösbor, 1 dl rum
Alkoholmentes fröccsök
Nemrégen megjelent az úgy nevezett almafröccs is, ami általában 2 dl almaléből és 1 dl szódából áll. (Osztrákok "Apfel gespritzt", németek „Apfelschorle” néven isszák.)
Gyerekfröccs: 1 dl szőlőlé + 1 dl szódavíz.
Színész fröccs: 2 dl szódavíz langyosan.
Kishörpi: 0,3 dl szörp + 2 dl szódavíz
Nagyhörpi: 0,5 dl szörp + 3 dl szódavíz