Dönci kalandjai - Második fejezet

Borzalmas volt. Aki nem élte át el sem tudja képzelni mi minden történt velem, azóta, hogy esti sétámról elragadtak. Az utána következő időszakról már hallottatok, nem szeretném a saját szemszögemből elmesélni a történteket, de gondolhatjátok, hogy néhány dolgot én kissé más szemszögből itélek meg. Ha meg tudtam volna mondani, mit is szeretnék, biztos visszajuttatak volna a hazámba, de nem tudtam. Végül azt hiszem a lehető legkevésbé rossz megoldást választották.

Az első pillanatok szörnyüek voltak, újból ismeretlen helyre kerültem, nem tudtam mit akarnak tőlem. Ismeretlenek forgattak,  nézegettek, belekukucskáltak a számba , megkapargatták a karmaimat, végül egy hegyes valamivel megböktek. A rémségek végén betettek egy helyre, ami egy kicsit hasonlitott, arra a tájra, ahol kibújtam a tojásból. Szerencsére találtam egy zugot ahol elbújhattam és végre kialhattam magam, bár elég nyugtalan voltam.

Amikor felébredtem elhatároztam, hogy felderitem a környezetemet. Sétálni indultam. Kellemes meleg volt, ahogy szeretem, a régről ismerős növények voltak körülöttem, ez biztos, mert egy-egy friss hajtást meg is kóstoltam. Hirtelen nekimentem valaminek, pedig nem is volt ott semmi, ez többször is előfordult velem, azóta tudom, igy ismertem meg az üveget. Végül kideritettem az a terület ahol mozoghatok nem túl nagy, de minden van, amit szeretek. Elhatároztam azért, ha tehetem kijutok innen. Ha kinéztem arról a területről, ahonnan nem mehettem ki, több olyan állatot láttam amelyet már ismertem és meg több olyat, amelyet nem. Némelyik elég félelmetesen nézett ki és nem tudhattam, nem veszélyes-e rám, bár biztam benne, ahol én nem juthatok ki, ott ők sem juthatnak be. Lassan kivilágosodott, úgy határoztam, ideje nyugovóra térni, megpróbáltam aludni. Nem sikerült, kopogásra ébredtem. Döbbentem láttam emberek sétálnak körülöttem és a többi állat körül és az átjárhatatlan semmit némelyik megütögeti. Ezt nem értettem, de azt sem miért nem lehet minket nyugodtan aludni hagyni. Ezt az apró kellemetlenséget leszámitva nyugodtan telt a nap. Amikor besötétedett, elmaradtak az emberek, egyedül maradtunk mi állatok. Véletlenül felfedeztem, van egy rés a falon, ahol kijuthatok oda ahol az emberek mászkáltak. Elindultam egy kis felfedezőútra , az első állat akivel találkoztam furcsa volt, nem volt lába, páncélja és a szinét, meg méretét leszámitva, leginkább arra az ételre emlékeztetett, amit a Béla nevű ember, úgy szeretett enni, olyan sárga izével,  azt  hiszem, kolbásznak hivta. A kolbászszerű elmondta, hogy ő óriáskigyó, szerintem kicsit hazudós, mert óriásnak elég kicsi és egy Afrika nevű helyről származik, ahol sohase járt, már itt bújt ki a tojásból. Megengedte, hogy Sziszinek szólitsam, érdekes módon tudta, hogy engem az utóbbi időben Döncinek szólitanak. Megnyugtatott, szerinte nem kerültem rossz helyre, remekül lehet szórakozni az idejáró emberek ostobaságán, a koszt bőséges és változatos, a társaság zömmel barátságos, bár van néhány undok fickó, krokodilnak nevezte őket. Óva intett tőlük, mindent és mindenkit megesznek, aki a közelükbe kerül. Később tisztes távolságból megnéztem őket, tényleg nem látszottak játszópajtásoknak. Sziszi körbevezetett, az általa hüllőháznak nevezett  térben és bemutatott néhány szomszédnak. Kváknak és Brekkencsnek, ők levelibékák, Rikkinek a kaméleonnak, ő egy szótlan, de muris fickó, tudja a szinét változtatni, Fofónak a leguánnak, néhány hozzá hasonló állatnak, akikről azt mondta mérgeskigyók, pedig barátságosan néztek rám. Végül egy gyönyörü görögteknős hölgynek, akit Lilinek hivnak és, úgy láttam, nagyon figyelmesen nézett végig rajtam. Biztos voltam benne, hogy ha lehe,t gyakori vendég leszek nála. Mesélt néhány emberről, Dezsőről a gondozónkról, ő takaritja a helyünket, enni ad és ha nem csipek bele, remek cimbora lesz, Kende úrról, aki az állatkernek nevezett valami igazgatója, hallhatóan fontos ember lehet és még jónéhányról akiket nem jegyeztem meg.

Elfáradtam, elbúcsúztam Sziszitől, visszamentem a helyemre és azzal a tudattal feküdtem le aludni, hogy valószinűleg sok érdekes dolog fog velem történni a közeli jövőben.