A körút Rózsája

Jelen írás azonban éppen nem egy ilyen eldugott kis zugról szól. Ez alkalommal egy olyan helyet látogattunk meg, amely közszemlére van téve; hatalmas üvegablakai, kihívó neon cégére, valamint – a nyári időszakban – zsebkendőnyi kis terasza pimaszul hívogat. Ráadásul mind a villamosról, mind autóból jól látni, gyalog pedig örülhetünk, ha el nem botlunk benne.

A Rózsadomb Eszpresszóról van szó. Ez a nem rég felújított hely a második kerületben, a Margit körút 7. szám alatt húzódik meg csendben, egy kőhajításra a Bem mozitól egy vasedénybolt tőszomszédságában. Maga a helyiség világ életében kocsma volt, de a tulajdonosváltásig csak a legelszántabbak merészkedtek be, meg persze az, akinek „bérelt helye” volt. Ma már nagyon más a helyzet. Változott a hangulat és változott a közönség is. Amint beléptünk rögtön egy fiatal, olvasgató lányon akadt meg a szemünk (nem csak azért…), aki egy kávé mellett töltötte a kissé hűvös tavaszi délutánt.

A hely kialakítása és hangulata furcsa ötvözete egy egyszerű talponálló kocsmának és egy manapság oly divatos lounge-nak. Aki esetleg – egészen a közelmúltig hozzám hasonlóan – nem lenne tisztában e külföldi fogalom jelentésével, ne ijedjen meg: ha látott már fotelokkal, kanapékkal berendezett helyiséget (ilyen például egy nappali is), az már tudja is, miről van szó. Na, de térjünk vissza. Ahogy az utcáról betérünk, szinte rögtön a pulthoz kerülünk, ahol, ha csak nincsen állandó italunk, minden bizonnyal jó pár percet el fogunk tölteni. Az alkoholos és alkoholmentes italok oly széles választékát kínálják felénk a polcok, hogy komoly szellemi tornába kerülhet, mire elhatározzuk magunkat. Annál is inkább, mivel minden héten – kis túlzással majd minden nap – más italakciók várnak ránk, ahogy azt a mosolygós pultos lánytól megtudtuk. Igaz, ami igaz, az ott jártunkkor terítéken lévő Jägermeister+tej kombináció inkább pikáns, mintsem hívogató, de hát nem kötelező elhagyni a járt utat a járatlanért.

Alapvetően három helyiségben foglalhatunk helyet: az egyik, egyből a pult előtt, apró, 3-4 személyes asztalkáknál, melyek ránézésre valóban csak egy gyors kávé felhörpintéséhez lehetnek ideálisak, miközben bámuljuk a körút lázas forgatagát. A másik egy hátsó szoba, amit olyan faasztalokkal és –padokkal rendeztek be, melyekre rá merjük bízni a könyökünket, ha egy esetleges ünneplésben megfáradnánk – ennek a résznek van a leginkább kocsmahangulata. Végül pedig a „lounge”, ahol mi is helyet foglaltunk. Ez tulajdonképpen egy galéria, tele innen-onnan beszerzett kanapékkal, fotelekkel, puffokkal és asztalokkal. Még fényes nappal is félhomály uralkodik, ami azért veszélyes, mert ha az ember belekényelmesedik valamely párnázott alkalmatosságba és van, aki hozza neki a sört, vagy mást, akkor észre sem veszi, és ripsz-ropsz éjfél felé jár az idő. Ez is csak abból derül ki, hogy udvariasan, ám határozottan felszólítanak a távozásra.
Mindent összevetve, a Rózsadomb Eszpresszó igen kellemes hely. Alkalmas baráti beszélgetésekre, ünneplésre, vagy egy sör mellett megnézni az éppen aktuális sportmérkőzést (nagyképernyős televízió, direkt erre a célra). Ehhez igazodnak az árak is. Egy Arany Ászok 280 Ft/korsó/üveg, egy deci folyó bor 60 Ft. Utóbbit sajnos nem volt módunk kipróbálni, mert elfogyott – délután négykor. (E sorok írójában ez hagy némi kétséget a valaha volt létezése felől, de ez most nem fontos.) A rövid italok az egy-kétszáz forintos árkategóriától egészen 800 forintig terjednek, de a felső határ esetében már minőségi pálinkákról beszélünk, nem pedig valamilyen túlreklámozott likőrről.

Mi nagyon jól éreztük magunkat. Kellemes környezetben, a szó minden értelmében kényelmesen elfogyasztottunk néhány italt és megtárgyaltuk, hova is menjünk legközelebb. Mert megvan a bája és a hangulata a helynek és a körútnak is. De azért egy jó fröccsnél semmi nem oltja jobban a szomjat.