Alapanyagok

mangold

Akad jó néhány kerti növény, amely azáltal számít az újdonságok közé, hogy miután évszázadokig termelték, valamilyen ok miatt elfelejtették őket. Később - felmerülve az ismeretlenség homályából - ismét divatba jöttek. Ezen újra felfedezettek közé tartozik a mángold is.
A Földközi-tenger környékének népei már az i. e. V-IV. században fogyasztották. Valószínű, hogy előbb lett kultúrnövénnyé, mint a takarmányrépa és előkelő rokona, a cukorrépa.
A mángold levele és nyele viszonylag sok nyers cukrot, pektineket és értékes szerves savakat (oxál-, alma-, citromsav) tartalmaz, ezért jelentős a táplálkozás-élettani értéke. Vitamintartalma se jelentéktelen: A-vitamin-értéke a sárgarépának a felét teszi ki, és annyi C-vitamint tartalmaz, mint a paradicsom gyümölcse.
Termelési értéke abban jelentkezik, hogy a mángold termelésével akkor van spenótfőzelékhez alapanyagunk, amikor a kora tavasszal vetett spenót szezonja már elmúlt, a spenót felmagzott.
A levéllemezeket tehát spenótszerű főzelék készítésére lehet hasznosítani. A levélnyeleket pedig spárga módjára készítik el. Mindkét hasznosítási módja ízletes és egészséges, könnyen emészthető ételhez juttatja a fogyasztót.
A levéllemezek átpasszírozva igen praktikusan - kis téglácskák formájában - lefagyaszthatók, így télen is fogyaszthatunk friss mángoldfőzeléket.